Vad�szh�znak k�sz�lt 1728-ban, de k�s�bb cs�rd�v� alak�tott�k. A bakonyi bety�rok egykori kedvenc helye volt. A n�pi �p�t�szet egyik sz�p eml�ke - �s ma is �tteremk�nt m�k�dik.

A cs�rda k�lseje a t�j paraszth�zaira eml�keztet, de a bels� elrendez�se l�nyegesen elt�r azokt�l. Az �talak�tott, k�tablakos utcai nagyszoba az iv�, amelyben m�g megvan a l�cekb�l �p�tett k�rment�. Ide h�z�dott a kocsm�ros, ha vereked�s t�rt ki. A csorba gerend�k �ll�t�lag m�g a bety�rfokosok, balt�k eml�k�t �rzik.

A patin�s cs�rda - amelyhez sok bety�rlegenda f�z�dik - a nyugat-dun�nt�li v�s�ri �tvonalak egyik legismertebb vend�gfogad�ja volt. Ma is n�pszer� kir�ndul�hely. Az iv�ban ki�ll�tott t�rgyak id�zik a bety�rvil�g alig egy �vsz�zada let�nt kor�t.

A XIX. sz�zad k�zep�n Savany� J�ska, Vak Ill�s �s K�kes Pista volt gyakori �s h�vatlan vend�ge a cs�rd�nak. 1862-ben el�rult�k �ket, �s a rezi sz�l�hegyen l�v� Lamperter-pinc�ben �t�ttek rajtuk a pand�rok. T�zharcban meg�lt�k, majd a cs�rda melletti f�zfa alatt hantolt�k el Vak Ill�st �s K�kes Pist�t, Savany� J�sk�t pedig T�tv�zsonyban, a temet�ben.

Nev�t a k�zel�ben cs�rgedez� Gy�ngy�s-patakr�l kapta, amely a partj�n �ll� ny�rf�kon �l�sk�d� fagy�ngyr�l lett elnevezve. A cs�rd�val szemben a patakon kor�bban n�gy malom is �llt. Ma m�r csak egyet, az �gynevezett Bika-malmot l�thatjuk. Eredetileg a Festetics uradalom vad�szh�za volt, cs�rd�v� alak�tott�k, tulajdonosai s�r�n v�ltoztak.

Vak Ill�s �s K�kes Pista bety�rok Gy�r, Sopron �s Veszpr�m megy�k ter�let�n gar�zd�lkodtak. Miut�n a Bakony erdeib�l menek�lni�k kellett, �tj�ttek Zal�ba, ahol hamar h�rhedt bety�rokk� v�ltak. A cs�rdak�zeli sz�l�hegyen a pand�rok k�rbefogt�k a bety�rokat, �s menek�l�s k�zben agyonl�tt�k �ket. Vak Ill�st �s K�kes Pist�t a Gy�ngy�si cs�rda k�zel�ben, k�zvetlen�l az orsz�g�t mellett temett�k k�z�s s�rba. Eml�k�ket a m�g ma is l�that�, k�vekkel k�rberakott ny�rfakeresztek �s nev�kkel faragott k�t�bla �rzi. A romantika ugyan sz�pp� teszi a t�rt�netet, de az igazs�ghoz hozz�tartozik, hogy K�kes Pista nem halt meg a sz�l�hegyen, mert a Lamperter-pinc�n�l a Bogn�r J�ska nev� leg�nyt l�tt�k le. Pista elmenek�lt, �s k�s�bb (a legenda szerint marad�k t�rsaival, pand�roknak �lt�zve) bossz�t �llt az �rul� Ivancsicson. Az akkori kocsm�ros, egy P�ntek Vendel nev� ember volt, �s az �, Zsuzsi nev� szolg�l�j�val kezdett �j �letet ki tudja, merre...